Még mielőtt bárki azt hinné, hogy a blog albumelemző oldallá fog változni, azt megnyugtatnám, hogy ezentúl már más dolgokkal fogunk foglalkozni (persze ez nem zárja ki a jövőbeni lemezkritikákat), ezt az albumot még muszáj bemutatnom (mert ugye már megígértem egyszer)
A Disztraktor nevű főként thrash agrár metált játszó együttes 2003-ban (vagy 1961-ben) pattant ki a három alapítótag, Vas Tüdő, Hideg Vér és Ogre fejéből, már az első albumukkal, az “Élet a Tanyán”-nal hatalmas sikert arattak, bár a kritikák még elég megosztóak voltak. Vas Tüdő később kilépett, helyébe Isz Ákos került, a basszgitáros Kocsonya lett. Második lemezük, a “Feltraktorztathatatlanul” olyan sikeres lett, hogy az valami eszméletlen! Harmadik albumukat egyszerűen csak “Paraszt“-nak nevezték el, a hamisíthatatlan lopott riffek itt kerültek bele a zenébe. 2006-os anyaguk, a “Trakkenroll” már minden fáradozásnak meghozta gyümölcsét, első slágerük a Betonszar lett, amihez videoklip is készült! “A Nagy disznóság” sajnos nem a legjobb minőségű DT lemez, egyedül a Magyar Nemes című szám lett nagy siker, ehhez koncertklip is készült, itt még “jobb” a minősége, mint a lemezen.
Eme elképesztően csodálatos albumok után készült el 2009-ben a Trú Agrár Metál Forevör című mestermű! Büszkén állítják, hogy ezen az anyagon van a legtöbb “eredeti” témájuk! Hasonlóan a “Testvér, Vedd a Poharad”-hoz, ez is egy nehezen emészthető alkotás
. A zene témája, most még változatosabb, mint eddig, hiszen itt nem csak parasztokról és alkoholról, hanem parasztokról és még több alkoholról egyéb világi témájú dolgokról is szól.
Szokáshoz híven számonként is kivesézem az alkotást!
Trú Agrár Metál Forevör: Valójában a címadó szám egy intro, amelybe minden viccet félretéve komoly gitártémákat írtak bele, először hallgatva ijesztő, a hangulata egy temetéshez hasonló, a záró mondat az együttes elpusztíthatatlanságáról tanúskodik!
Az Acélparaszt az Ossian Acélszívéből merít ihletet teljesen eredeti szám, próbálja bizonyítani, hogy az agrár metal elpusztíthatatlan, verheti a parasztokat a sors, a földesúr, a téesz, sanyargathatják őket robotmunkával, tizedsarccal, az Acélparaszt mindenkit legyőz (na meg az alkohol) A szóló egész jóra sikeredett, egyébként az egész album hangzása viccen kívül az átlag magyar színvonalon túlmutat, ebbe senki nem köthet bele
A Lusta Némber egy nem éppen fogós szám, talán a riffeket ki tudnám emelni benne, nem rosszak (bár biztos, hogy valahonnan lopták őket) a szám arról szól, hogy a városi picsák nem parasztnak férfinak valók, ők a falusi, nagyseggű lusta némbereket preferálják, igazából semmi extra
Az Ekkora Paraszt elmond mindent, amit a parasztokról tudni kell, ismeretterjesztő szám, például eddig nem is tudtam, hogy vetésből lehet érettségizni, elsőre a szövege talán gyors lehet, nem lehet mindent érteni, ezért érdemes a neten a dalszöveget elolvasni. A gitárszóló itt is zseniálisra sikeredett, valamint a régi negró reklámból a ,,Csúszok haza béjjjbibogauuu” is a helyén van, igazi mestermű ez a szám!
A Tyúkinduló doromb intrója hangulatteremtő (hangulat alatt a lószarszag értendő) a szám ismét a falu előnyösségét hangsúlyozza a várossal szemben, valamint a tojásmaffia, a tyúkbordélyházak és egyéb bűnszövetkezetek jelentőségét. Később a kakasok hangjai is csatlakoznak Hideg Vér-hez, a szám egyébként semmi különös, a gitárszóló ismét jóra sikeredett
Fosroller: Személyes kedvencem az albumról, akkusztikus intro-val kezdődik, később bedurvul, dupla lábdobos power agrár metállá fejlődik, valamint dallamos refrén van benne, ami a legfogósabb számmá teszi a lemezen. A szám arról szól, hogy az állatok, hiába zárják be őket ólba, mindig az udvarra szarnak, és ezen el lehet csúszni, valamint felsorolás történik benne, hogy mely állat hova üríti végtermékét. A végkifejlet természetesen az lesz, hogy a gazda megőrül és úgy dönt, hogy oda szarik, ahova csak akar, ez kaotikus gitárszólóba torkollik, mindenképp megér egy hallgatást.
Az Atomhányás a klippes szám az albumról, szájharmonikát hallhatunk benne, természetesen ebből sem hiányzik a vad brutalitás, ami az egész lemezt jellemzi, viszonylag dallamos kórusrefrén van benne, a klip egyébként semmi különös, Bud Spencer & Terence Hill filmjelenetek és valamelyik tag részeg dűlöngélése, meg valami hányós csávó van benne, de az is meglehetősen művészi. A szám arról szól, hogy ha jól leisszuk magunkat, másnaposak vagyunk, egy atomhányás mindig segít a bajunkon! Hogyha nem gyógyulnánk meg, akkor természetesen bajunkra a megoldás a gyógyalkohol marad. Tipikus Trakkenroll!
Az utolsó szám, a Csöcsvihar az a szám, amelyik eposzi szintre emeli az egész albumot, tulajdonképpen ez egy mítosz, amelyben a főszereplőt (Hideg Vér) mindig a női mellek kísértik, neki mindegy, mi az, amit kap, csak csöcs legyen. A legdurvább gitárszóló itt szólal meg, valamint a hangeffekteket is kiemelném!
Összesítés: Néhány jelentéktelen számot eltekintve nagyon összetett és hangulatos kis lemez lett ez, sajnos túl rövid,
a szólókat nagyon odatették, a riffek is egész jól össze vannak rakva, ezek igazi durvulós koncertszámok, kár, hogy sosem kerül alkalom koncertre, igazán kíváncsi lettem volna egyre.
7,5/10
Az album letölthető erről a címről:
) akkor bizony megszívta 
